Akár K1-et, akár K2-t fogyasztunk, a hasznosult részük azonos mértékben alakul K2 MK-4-gyé. Szöveteink számára csak a K1 és a K2 MK-4 hasznos, és mindnek megvan a saját, ideális K-vitamin aránya (MK-4/K1). Mivel a K2 nem tud K1-gyé alakulni, a túlzott dózisú K2 fel tudja borítani az arányt, míg a K1 nem tudja.
A mai táplálkozás K2-ből sokszoros, míg az ősidők óta fogyasztott algákban, zöldségekben található K1-ből megtizedelt bevitelt jelent. Amennyiben egyes gyógyszerek által nincs gátolva, úgy a K1-vitamin szedése hatékony és gazdaságos módja a K2-szintünk emelésének, miközben az ideális szöveti arányt is fenntartja.
Adagolás: Naponta 2 csepp fogyasztását javasoljuk. Amennyiben van
rá lehetősége, a terméket fogyassza a legkevésbé zsírszegény
étkezései mellé, az 1-1 cseppet akár két külön étkezéshez elosztva.
Az ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! A termék nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos étrendet és az egészséges életmódot. Gyermekek elől elzárva tárolandó
A K-vitamin bizony sokféle lehet
A K-vitaminok “népszerűbb” fajtái a K1-vitamin, a K2 MK-4, a K2 MK-7, és a K3-vitamin, amit kizárólag állattenyésztésben használnak. A K1-vitamin növényekben és kis mennyiségben állati eredetű élelmiszerekben található. A K2 MK-4 főleg nagyüzemi, zsírban gazdag állati termékekben, a K2 MK-7 pedig fermentált ételekben található. Érdekesség, hogy K2 MK-4-ből jóval többet tartalmaznak az ipari húskészítmények, mint a hagyományos állattartásból származó állatok és a vadak húsa, köszönhetően a K3-mal dúsított tápoknak. Utóbbiak szinte semennyit nem tartalmaznak K2 MK-4-ből.
Mennyi K-vitamint tartalmaznak az ételeink?
A K1-vitamin főleg a zöld leveles zöldségekben található, ezek közel 500 mcg mennyiséget tartalmaznak 100 grammonként. A hüvelyesek, gyümölcsök, magvak szintén tartalmaznak K1-et, bár jóval kevesebbet. K2 MK-4 csak a már említett ipari húskészítményekben található, a libamáj tartalmazza belőle a legtöbbet. K2 MK-7 pedig fermentált sajtokban és a japánok által fogyasztott nattoban található hatalmas mennyiségben. Az evolúció során K-vitamin bevitelünket főleg K1-vitaminban gazdag zöldségekből és tengeri ételekből fedeztük, ipari húskészítményeket egyáltalán nem fogyasztottunk.
Melyik a leghatásosabb forma?
A hivatalos ajánlások kizárólag K1-vitaminra korlátozódnak, abból is minimális, kevesebb, mint 100 mcg-nyi bevitelt javasolnak naponta. Ez kizárólag a véralvadási faktorok aktiválására elegendő, ha jól felszívódó formában visszük be. Ezzel szemben sok külföldi orvos és kutató kizárólag a K2-vitamint tartja fontosnak, mondván, a K2 az, ami a véralvadáson kívüli pozitív hatásokért felelős. Az elmúlt évek során egyre több kutatás vizsgálta a K-vitaminok különböző formáit csontritkulás, érelmeszesedés, és bizonyos fajta daganatos betegségek esetén is. Valóban a K2 MK-4 az, ami a fő pozitív hatásokért felelős, azonban ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül MK-4-et kellene pótolni, mivel a többi K-vitamin is MK-4-é alakul a szervezetben.
Mi a hatásos dózis a különböző fajtákból?
K1-vitaminból a hivatalos 100 mikrogrammnyi mennyiség elég a véralvadási faktorok aktiválásához, viszont ennek legalább az ötszöröse, 500 mikrogramm kell a csontozat és a szív- és érrendszerre gyakorolt pozitív hatások eléréséhez. Pár milligrammos mennyiség pedig jelentősen csökkentheti egyes daganatok kialakulását. Megfelelő dózisban alkalmazva a relatíve olcsó K1-vitamin hatásosabb, mint a jóval drágább K2 MK-4 vagy MK-7, és jobb szöveti arányt biztosít.
K2 MK-4-ből csak a nagyon magas, 45 mg-os dózisok hatásosak a csontozat és a daganatok esetén. Nem bizonyult hatásosnak viszont az érelmeszesedés, és más szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében vagy visszafordításában. A hatásos dózishoz szükséges mennyiséget pedig lehetetlen természetes ételek formájában bevinni.
A K2 MK-7 már kis dózisban is hatásos a véralvadási faktorok aktiválásában, illetve MK-7-ből már 100 mcg elegendő az erős csontok biztosításához, viszont érelmeszesedés esetén szintén nem találták hatásosnak. Túl magas dózis esetén (360 mcg, vagy magasabb bevitel) egy új kutatás alapján akár kontraproduktív is lehet.
Melyik K-vitamint érdemes tehát pótolni?
Ha valaki nem szed véralvadásgátló gyógyszereket, amik a K1-vitamin hatását gátolják, akkor elegendő a K1-vitamint pótolni. Természetes ételekből, zöld leveles zöldségeket fogyasztva biztosítható a szükséges 500 mcg-os mennyiség. Nehéz felszívódása miatt azonban fontos, hogy a zöldségeket hőkezelve, zsírforrással együtt fogyasszuk.
Kiegészítőként az olajban oldott K1-vitamin, vagy a K2 MK-7-el való kombinációja a legjobb a szöveti MK-4-szint biztosításához. K1-vitaminból érdemes lehet akár 5 mg-nyi mennyiséget is szedni, hiszen ez a magasabb dózis az, ami pár éven át fogyasztva jelentősen csökkentette a rák kockázatát, negatív hatása pedig nem ismert. Különösen fontos ez azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem fogyasztanak sok zöldséget.
K2 MK-4-et Magyarországon nem lehet kapni, de nincs is rá szükség, legfeljebb azok esetében, akik a fentebb már említett véralvadásgátló gyógyszereket szedik.
+36-20/334-64 
