WTN I3K Indol-3-karbinol komplex 60 kapszula

WTN I3K használati javaslat:

• Ajánlott mennyiség: napi 1 kapszula, lehetőség szerint étkezések között. Érzékeny emésztőrendszer esetén étkezés közben.
• Egészségügyi probléma, rosszindulatú folyamat esetén, az ösztrogénszint és májfunkciók folyamatos figyelése és ellenőrzése mellett napi 2 kapszula fogyasztása is javasolható 3 hónapon keresztül.
• Esetenként puffadás, gázképződés is felléphet, de pár napon belül megszűnik, ha mégsem a használatát mellőzd!

Figyelmeztetés

• Laktáció és terhesség alatt fogyasztása nem javasolt.
• Alacsony ösztrogénszint esetén fokozhatja a tünetek súlyosságát, így ebben az esetben alkalmazása nem ajánlott!
• Csökkentheti a gyógyszerek hatékonyságát vagy interakcióba léphet velük, ezért gyógyszerszedés esetén konzultálj orvosoddal.
• Ha fogamzásgátló tablettát vagy hormonhatású gyógyszereket szedsz a termékhasználatról konzultálj szakemberrel.
• Epeprobléma és májfunkciós zavarok esetén használata nem ajánlott!
• Amennyiben a WTN I3K hasmenést vagy egyéb kellemetlen, napokig tartó rosszullétet okoz, a további használatát függeszd fel!
• Az étrend-kiegészítő fogyasztása nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
• Az ajánlott napi mennyiséget ne lépd túl!
• A készítmény gyermekektől elzárva, száraz, hűvös, sötét helyen tartandó.
• Gyermekek nem használhatják.
• Ha bármely termékösszetevőre allergiás, túlérzékeny vagy, ne használd a terméket!
• Nagyon javasolt az étrend-kiegészítők szedését jól elkülöníteni a kávé fogyasztásától. Legalább fél órával a kávé fogyasztása előtt, vagy fogyasztás után min. 2 óra elteltével célszerű bevenni.
• Nem javasolt az étrend-kiegészítők bevétele tejalapú készítményekkel.
• Amennyiben több étrend-kiegészítőt szedsz, akkor konzultálj szakemberrel, hogy milyen sorrendben célszerű szedned őket ahhoz, hogy ne érvényesüljön a hatóanyagok közötti esetleges kioltó hatás.

Ez a termék nem vegán:

• Mert a kapszula alapanyaga nagytisztaságú marhazselatin.

Szakirodalom:

[Adlercreutz 1986] – Adlercreutz, H., Fotsis, T., Bannwart, C., et al.: Determination of urinary lignans and phytoestrogen metabolites, potential antiestrogens and anticarcinogens, in urine of women on various habitual diets, Journal of Steroid Biochemistry, 25, 5, 2, 791-797, 11, 1986.

[Adlercreutz 1987] – Adlercreutz, H., Höckerstedt, K, Bannwart, C., et al.: Effect of dietary components, including lignans and phytoestrogens, on enterohepatic circulation and liver metabolites of estrogens and in sex hormone binding globulin (SHBG), J Steroid Biochem., 27, 4-6, 1135-44, 1987.

[Anderson 1974] – Anderson, D., C: Sex-hormone-binding globulin, Clin Endocrinol (Oxf)., 3, 1, 69-96, 01, 1974.

[Ádám 2006] – Ádám, V.: Orvosi biokémia, Medicina, 2006.

[Bradlow 1996] – Bradlow, H., L., Telang, N., T., Sepkovic, D., W., et al.: 2-Hydroxyestrone: the ‘good’ estrogen, J Endocrinol., 150, S259-65, 09, 1996.

[El-Kersh 2021] – El-Kersh, D., M., Ezzat, S., M., Salama, M., M., et al.: Anti-estrogenic and anti-aromatase activities of citrus peels major compounds in breast cancer, Sci Rep., 11, 1, 7121, 29, 03, 2021.

[Phipps 1993] – Phipps, W., R., Martini, M., C., Lampe, J., W., et al.: Effect of flax seed ingestion on the menstrual cycle, J Clin Endocrinol Metab., 77, 5, 1215-19, 11, 1993.

[Ursin 1999] – Ursin, G., London, S., Stanczyk, F., Z., et al.: Urinary 2-hydroxyestrone/16a-hydroxyestrone ratio and risk of breast cancer in postmenopausal women, J Natl Cancer Inst., 91, 1067-72, 16, 06, 1999.

[Wang 1994] – Wang, C., Makela, T., Hase, T., et al.: Lignans and flavonoids inhibit aromatase enzyme in human preadipocytes, J Steroid Biochem Molec Biol., 50, 205-12, 08, 1994.

[Wang 2011] – Wang, T., T., Y., Schoene, N., W., Milner, J., A., et al.: Broccoli-derived phytochemicals indole-3-carbinol and 3,3'-diindolylmethane exerts concentration-dependent pleiotropic effects on prostate cancer cells: comparison with other cancer preventive phytochemicals, Mol Carcinog., 51, 3, 244-56, 22, 04, 2011.

[Yager 1996] – Yager, J., D., Liehr, J., G.: Molecular mechanisms of estrogen carcinogenesis, Annu Rev Pharmacol Toxicol., 36, 203-32, 1996.

[Ziegler 2015] – Ziegler, R., G., Fuhrman, B., J., Moore, S., C., et al.: Epidemiologic Studies of Estrogen Metabolism and Breast Cancer, Steroids., 99, 67-75, 26, 02, 2015.