A Glutathione hatása a szervezetre:
A glutation (GSH) egy három aminosavból álló vízoldékony tripeptid (tri = három, peptid = fehérje természetű anyag). Minden élő sejtben – így élelmiszereinkben is – jelen van. A természetes glutationt azonban az emberi tápcsatorna az emésztés során elbontja (gamma-glutamil-transzpeptidáz enzim). Saját szervezetünk glutationtatalmát a máj állítja elő glutaminból, ciszteinből és glicinből. Legnagyobb mennyiségben, májban, lépben, vesékben, csontvelőben, vörösvértestekben és fehérvérsejtekben, illetve az idegszövet sejtjeiben található. A természetes glutationtermelésre kedvezően hat a káposzta, kelkáposzta, kínai kel, kelbimbó, brokkoli, retek, fehérrépa, tej-, tejsavó és tojásfehérje fogyasztása. Továbbá a B6-, B9-, B12-, C- és E-vitamin valamint biotin és szelénttartalmú élelmiszerek. A máriatövis (Sylibum marianum) egészségvédő hatását egyre inkább glutationtermelést fokozó képességének tulajdonítják.
A szabadgyökök kezelésén túl a glutation oxidoredukciós képessége vegyi mérgeket, szervezetbe jutott nehézfémsókat hatástalanít, sőt véd az UV-sugárzás káros hatásaitól is (Az UV sugárzás hatására a szemfenék és a bőr szöveteiben szintén káros szabadgyökök képződnek!). Különösen erősen működik azokban a szervekben, ahol a külvilággal érintkezünk (bőr, bélfal, hörgők és léghólyagok nyálkahártyája), illetve a májban, amelyik szervezetünk legnagyobb vegyi üzeme. Ez a védelmi rendszer a legkiterjedtebb, a sejtek közötti térben és minden sejtféleségben külön-külön is működik.
Milyen esetekben, kinek javasolt a Glutation fogyasztása?
Általános egészségvédelem céljára és öregedés lassítására. - A glutation biológiai hatásának felismerése azzal indult, hogy felfigyeltek csökkent jelenlétére az idősödő és krónikus beteg szervezetekben. Azon 60 év feletti férfiak és nők, akik szervezetében korosztályuk átlagánál több glutation volt kimutatható, minden esetben testileg-lelkileg-szellemileg jobb kondícióban is voltak, mint kortársaik.
Krónikus légzőszervi megbetegedésekben. - Tudományos vizsgálatok egyértelmű összefüggést találtak olyan krónikus légúti megbetegedésekkel, mint a tüdőasztma, krónikus obstruktív légzési elégtelenség (COPD), akut légzési diszstressz szindróma (ARDS), tüdőfibrózis, sőt koraszülöttek éretlen légzőszervi fejlődés okozta zavaraival. Glutation hiány mellett jelentősen gyakoribbnak találták a tüdő adenokarcinomás (a tüdőrák egyik fajtája) gyakoriságát. Az obstruktív légúti betegségekben használt N-acetilcisztein is a glutation serkentése révén hat.
Emésztőszervi megbetegedésekben. - Bélcsatornánkban érintkezünk a legnagyobb felületen külvilág anyagaival, vegyszereivel és kórokozóival is. A bélcsatornánk egyben a legnagyobb immunszervünk is, immunsejtjeink több mint 70%-a itt működik. A glutationhiány összefüggést mutat az emésztőrendszer gyulladásos folyamataival. Olyannyira, hogy Crohn-betegségben a glutationhiány kifejezetten csak a megbetegedett bélszakaszra korlátozódva mutatható ki. A Helicobacter pylori fertőzések is gyakran társulnak alacsony glutationtartalommal.
Akut és krónikus májgyulladásban egyaránt a glutation szint csökkenését találták vérszérumban, vörösvértestekben és immunsejtekben. Májcirózisban, különösen a nem alkoholos eredetű májcirózisban, jelentkezik különösen alacsony GSH szint, nagyon emelkedett GSSG mennyiség mellett.
Vörösvértestek védelmére, hemolitikus vérszegénység kockázatának csökkentésére. - A cytokróm enzimek mellett a vörösvértestek dolgoznak a legtöbb oxigénnel. A molekuláris oxigén létfontosságú anyag, ugyanakkor az atomos (molekulári kötésből kiszakadt, vagy molekuláris kötésbe még nem került) oxigén erős sejtméreg. Emiatt a vörösvértestek oxigénszállító feladata sejtszinten igen veszélyes üzemnek számít. A GSH – GSSG – GST rendszer védelme nélkül, a vörösvértestek élettartama jelentősen megrövidül, gyorsabban és nagyobb arányban pusztulnak és esnek szét. Ez hemolitikus (vörösvértestek szétesése okozta) vérszegénységhez vezet.
Rosszindulatú megbetegedésekben. - Tudományos körökben egyre terjed a nézet, miszerint egy fontos különbség az egészséges és rákos sejtek között az oxigénfelhasználás módja és mértéke. A rákos sejtek zömmel anaerob (oxigénmentes) anyagcserét folytatnak. A glutation-peroxidáz enzim, oxigénfelvételre kényszeríti a sejteket, ami a rákos sejtek számára méreg, ám közömbös az egészséges sejtek számára. Ezzel mintegy „öngyilkosságra kényszeríti” a rákos sejteket. In vitro (lombikban végzett) kutatások számos ráksejtvonal esetében hoztak bíztató eredményeket, ahogyan pár kísérleti állatokon végzett vizsgálat is. Petefészekrákos nőbetegeken kemoterápia (cisplatin) mellett alkalmazva, csökkentette a kezelés kellemetlen mellékhatásait, úgy, hogy közben javult annak hatékonysága. Hasonló tapasztalatokról számoltak be gyomorrákal kezelt páciensek esetében is. Májrákos férfi és nőbetegek között jelentősen eltérő eredményeket találtak szájon át adagolt glutationpótlásra: noha a vérszérumban nem emelkedett a glutation mennyisége, nőbetegekre kedvező hatással volt, míg férfiakon zömmel hatástalan. Vastag- és végbéldaganatos, alultáplált betegeken viszont a szájon át történő adagolás is hatásosnak bizonyult
Degeneratív idegrendszeri kórképekben. Sok neurodegeneratív megbetegedés esetén mutattak ki nagyon alacsony GSH szintet, mint például Alzheimer kórban és Parkinson kórban. A normális szint 70 %-a alatt az idegsejtek fokozott pusztulását észlelték. Szájon át adagolt glutation kedvezően befolyásolta egyes autista betegek állapotát, még akkor is, ha vérszérumban nem emelkedett a mennyisége.
A fentiek mellett még számos megbetegedésben és kóros állapotban valószínűsítik a glutationhiányt, mint okot vagy egyik szereplőt: szív-érrendszeri megbetegedésekben, cukorbetegségben, krónikus gyulladással járó folyamatokban, akut és krónikus fertőzésekben, férfi terméketlenségben, stb.
+36-20/334-64 
